Szemtől szemben...

Szentendrei színkavalkád.

A zár.

"Évezredek sötétjét elűzi egyetlen gyertya fénye -Ne átkozd a sötétséget, gyújts világot !" Buddha

Minden kulcs rossz. Mert a zár a Tied.

És ha egyszer megalkottad a kulcsot - a zár egyszerűen eltűnik.A kulcs nem nyitja ki a zárat, a kulcs sohasem találkozik a zárral.

Ez is csak illúzió, mint ninden más. Csak egy igaz valóság létezik és az Te vagy.

Kitekintve a világ felé.

A lélek sötét nyugtalansága.

Mozgás és mozdulatlanság.

Amikor valami kinyílik benned, ne ugorj rá intellektuálisan. Máskülönben megölöd a virágot. Letéped a szirmokat, hogy lásd, mi van belül, de az ízekre szedéssel elűnik a virág. Így csupán emlék marad.

Arcal az ablak felé.

Mindannyiszor, ha kilépsz önmagadból csupán a képzelet ajtaján lépsz át. Nincs más ajtó.

Tovatűnő semmiség...

Szembenéztem a víz démonával, szavak nélküli öntanítás volt - ma már tudom.

"A szeretet az, ami elérhető a földön, de nem tartozik a Földhöz. Szárnyakat ad,hogy repülhess -akár a sas.Fel a Naphoz."
Osho

Dalai Láma
Korunk paradoxona

Nagyobbak a házak - kisebbek családjaink;
több a kényelmünk - kevesebb az időnk;
több a végzettségünk - kevesebb az értelmünk;
több a tudás - kevesebb az ítélőképesség;
több a szakértőnk - több a problémánk;
több a gyógyszer - kevesebb az egészség.
Megjártuk a Holdat oda-vissza,de bajos köszönteni a szemben lakót.
Több a számítógép, több az információ,több példányban készülnek másolatok,mint valaha - ám kevesebb a kommunikáció.
Nagyok lettünk mennyiségben,de minőségben aprók;
gyors ételek és lassú emésztés ideje ez;
magas ember törpe jellemmel;
égbe szökő nyereségek -ám sekély kapcsolatok;
e korban sok van a kirakatban,de a szobában semmi.